Ideológia

A manifesztálódott fizikai test

1907Megtekintés
A_fizikai testek manifesztációja az információs mezők egy csodája. Albert Einstein kimutatta, hogy E=mc2, ami azt is jelzi, hogy nagyon nagy sebesség mellett (fénysebesség a négyzeten) az anyag energiává alakulhat át.

Albert Einstein

Albert Einstein (1879-1955) elméleti fizikus, tudós

Vagyis - nagyon nagy leegyszerűsítéssel elmondhatjuk, hogy - a felgyorsított anyag maga az energia, és a lelassult energia megnyilvánulása az anyag. Az információ maga dönti el, hogy éppen milyen alakot ölt. A fény is kettős természetűszű, egyszer anyagi részecskéi vannak és máskor hullám természete van. A kvantumfizika bebizonyította, hogy önmagában az anyag valójában nem is létezik, mint princípium, hiszen minden energia.
 
A kvantumfizika pedig a lehetőségek fizikája. Eszerint az emberi test az információk összesűrűsödése. A materialista világ szentül hitt az anyag létezésében, s egyszer csak kiderült, hogy az anyag más elven működik, mint ahogy korábban gondolták, vallották. Az emberek többsége azonban olyan dogmákhoz is ragaszkodik, amelyek valóságalapjáról nem bizonyosodtak meg. A külvilág dolgaiban otthonosabban mozognak, mint önmaguk belső valóságában. Éppen emiatt váltak mára könnyen manipulálhatóakká az emberek.
 
A manifesztálódott anyagokat a kémiai elemek periódusos rendszerében rögzítették. Jelenlegi táblázatok 118 elemet jelölnek meg (117-es, 118-as még nincs felfedezve).
        
Ebben vannak természetben nem fellelhető, előállított anyagok is. DimitrijIvanovics Mengyelejev 1869-ben a kémiai elemek periódusos rendszerében 60 elemet ismertetett, és a tömegük alapján rendezte azokat. Ő akkor még a bonyolult elektronszerkezetről semmit nem tudott. Azóta számos elemet fedeztek fel. Kutatók véleménye szerint az összes élőlény közül az emberben található a legtöbb elem – eleddig ez mintegy 90 elemről bizonyosodott be, de több kutató szerint - számuk 108-ra tehető. Minél fejlettebb egy élőlény, annál komplexebb az őt alkotó elemegyüttes. Az emberhez képest a növények lényegesen kevesebb elemmel rendelkeznek.
 
Milyen következtetések vonhatóak le mindebből? Ezt a további fejezetekben taglalom. „Az alkimisták célja az volt, hogy megtalálják az alkotólemek helyes arányát, és azokat az eljárásokat, amelyekkel valamely elemből egy másik állítható elő.” (….)
 
Az alkimista Rembrandt
Az alkimista – Rembrandt
 
Az első, életükben sikeresnek tartott és elismert alkimista mesterek Zosimus, Synesius (talán az i.sz. 350-ben) és Jabir ibn Hayyan (i.sz. 722-815) voltak. Abu’Ali al Husain ibn Abdallah ibn Sena (i.sz. 980-1037), akit Európában Avicena-nak neveztek, volt az iszlám legnevezetesebb orvosa. 1100-1312 között a Templomos lovagok jeleskedtek e tudomány művelésével, ebben rejlettek ispotályaik csodái. Phillippus Aureolus Theophrastus Bomblast von Hohenheim (1493-1541) magát Paracelsusnak nevezte. Első ízben ő általánosította a kémiai reakciókat.
 
Paracelsus így osztotta fel például az égéskor történő vegyi folyamatokat: ha fát égetünk, az a rész, ami ég a kén, ami elpárolog, az a higany és a hamu pedig sók keveréke. Saint Germain a XVIII. század nagy alkimistája életelixírjével szerzett halhatatlan hírnevet. Antoine-Laurent de Lavoisier (1743-1794) híres könyve, a Traité Élémentaire de Chimie (A kémia alapjai) 1789-ben jelent meg. Ez tekinthető az első modern kémiai szakkönyvnek. Noha korának vezető vegyészei nem fogadták el Lavoisier új szemléletét, a XVIII. század végétől Lavoisier elképzelései uralták a kémikusok gondolkodását. Joseph Louis Proust (1754-1826) mutatta ki, hogy a rézkarbonát kémiai összetétele független attól, hogyan állítják elő.
 
Az alkímiával foglalkozóknál burkoltan jelentkezett az alkatelemekkel, az emberi alkatok elemeinek kutatásáról szóló munka. Ők felismerték, hogy az akkori tudomány nem képes megérteni a misztikumot mindaddig, amíg az emberi szervezetben is megtalálható elemi tulajdonságok, és az emberi megnyilvánulások szoros kapcsolatát fel nem ismeri. Jelen tanulmányommal többek között ezt kívánom elősegíteni.
 
A mágus királyok és Jézus
A mágus királyok az alkímia tudásával ajándékozták meg Jézust
 
A homeopátia emberi alkatai: a fizikai, a mentális és a szellemi tulajdonságok öröklött, valamint az élethelyzetek által kényszerűen teremtődött, pozitív és negatív adottságainak összessége.
 
Az alkímiával foglalkozók elsősorban nem az arany előállításának lehetőségét keresték az elemekben, hanem egy annál sokkal értékesebb dolgot: a testi, lelki, szellemi egészség nyitját. Ők voltak a kor legtekintélyesebb kutatói, akik az elemek erejével, és a bennük elraktározódott információkkal tudtak bánni.
 
Szemléletváltás a gondolkodásban – a téveszmék veszélyei
 
Az ásványokból, növényekből, állati eredetű anyagokból nyert rezgések a létnek különböző aspektusait testesítik meg. Ezt a világot lehetne akár az ókori istenek világához is hasonlítani, ahol külön istene van minden pozitív és negatív tulajdonságnak. Haragnak, bátorságnak, szellemnek, tudásnak, harcnak, nőiességnek, férfiasságnak… Minden ember saját élete ezekkel az elemekkel való ,,folyamatos kommunikáció”, ami nem más, mint a lét különböző aspektusaival történő szüntelen párbeszéd. Minden ember létaspektusában bekövetkező legkisebb változás, konfliktus, kudarc, betegség, nem más, mint egy isteni fennhatóság alá eső terület aktivizálódása az egyetemes információs mezőben. Az embert körülvevő energiamezők úgy épülnek fel, mint a hagymahéj.
 
A modern materializmus többnyire kivonja az embereket a felelősség alól, csakúgy, mint néhány vallás. Talán ez az egyik oka annak, hogy az emberek másoktól várják a testi, lelki és szellemi bajaik, gondjaik megoldását. Sokan nem érzik a saját felelősségüket! Az emberi szervezet tökéletes működéshez nagyon fontos mind a hét szintünk ismerete. Aki megoldást keres, az rendszert talál. Aki pedig mást, vagy semmit nem keres, az kifogásaival érvel. Azért dolgoztam ki egy sajátos oktatómódszert, hogy az iskolámban eligazodási pontokat találjanak az érdeklődők mindezen világokban.
 
Az anyagot beolthatjuk fizikai szinten, például a tejet kefir gombával, kenyértésztát élesztővel stb. Rezgés szinten homeopátiát alkalmazhatnak hasonló céllal. De szellem szinten a kívánt hatást csak információval érhetjük el.

Óvakodjatok a farizeusok kovászától!…”
Jézus e szavakkal figyelmeztet az eszmék veszélyeire. Kutatásaik során a kémikusok ellenszert keresnek a megbetegítő kórokozók kivédésére. Az emberben azonban nem csak kémiai, hanem energetikai, érzelmi, gondolati, lelki és szellemi folyamatok is zajlanak.
 
Kutattam azt is, hogy a szervezetben milyen külső és belső okok idéznek elő diszharmóniát. A harmonizálásra csak azt követően van lehetőség, hogy mind a hét szinten megszüntettük a zavarokat, rendellenességeket. Mindenkinek fel kell ismernie saját felelősségét a benne keletkezett és kialakult zavarokért.
 
A világegyetem tágul, ezt állapították meg korunk kiváló csillagász kutatói. A tudatunknak is folyamatosan tágulnia kell. Nem élhetünk a régi elképzeléseink rabjaként. Isaac Newton (1643-1727) egykor, egy engedelmes univerzum világképét igyekezett felfesteni.
 
Úgy vélte, a különálló dolgok egymástól függetlenek, és állandó törvények szerint működnek térben és időben. A testre is úgy tekintett, mint egy óramű szerint működő gépezetre. Látható motorjának a szívet és az agyat jelölte meg. A modern kutatók úgy gondolták, az egész szervezetet DNS-ek vezérlik.
 
Napjaink tudósai azonban kiderítették, ezek a koncepciók tévesek. A tudomány évszázadokig Newton mechanikus világképére alapozott. Elhanyagolták azt a világképet, ahol az információt és az élővilágot energiamezőként írták le. Newton a következőt tanította: „Az anyagra figyelj, és egyebekkel ne foglalkozz!”
 
Kovács – Magyar Ildikó és Kovács – Magyar András
Kovács–Magyar Ildikó és Kovács–Magyar András
 
 
Szemléletváltás a fizikában – a kvantumfizika következménye
 
A Newton-i modell óramű szerinti felfogása kezdett összeomlani. A kvantumfizikai felfedezések bebizonyították, hogy a világ nem úgy működik, ahogy addig állították. A fizikában óriási anomáliákat fedeztek fel, amelyekre már nem lehetett a hagyományos modell szemlélettel magyarázatot adni.
 
A régi világ mechanikus világképét, amely kiszámíthatóbban működött, el kellett vetni. A kvantumfizika megváltoztatta a valóságról alkotott felfogásunkat. Albert Einstein több mint kilencven éve bebizonyította, hogy a fény elhajlik a nagy égitestek közelében. 1920-ban ezzel kitörte a materialista világkép asztalának egyik lábát. A második nagy áttörés az E=m2 energia és anyag egymásba való behelyettesítésének felismerése volt. A kvantumfizika felismerte, hogy nincs anyag, csak energia létezik és annak különböző megnyilvánulási formái. Az emberi agykutatásban is hatalmas előrelépés történt. Enkefalográffal ma megmérhető az agy, az elme által létrehozott energiamező. A magneto-enkefalográf már olyan mérőműszer, ahol az érzékelők úgy veszik körbe a fejet, hogy nem érnek hozzá. Energiajelek mérésével bizonyították, hogy az agy információs energiamezőket sugároz szét.
 
Száz év alatt, 1875 és 1975. között a biokémia óriásit fejlődött. Sokáig úgy gondolták, hogy az emberi test vegyületek gépezete. Gond esetén, ha a megfelelő vegyületet beviszik, az ember jobban lesz. Egy pontig helyesnek bizonyult mindez, de később erre rácáfolt a krónikus betegségek egyre növekvő aránya. A megfelelő vegyület beadásával csak rövidtávon – akut esetekben – érhettek el javulást, jobb eredményeket.
 
A kvantumfizikusok az anyag és energia egymásba való behelyettesítését a következő egyszerű példával szemléltették: amennyiben egy hidrogén atomot felnagyítanánk akkorára, hogy az atommagja almányi legyen, a mákszemnyi elektronja kb. 400 km–re keringene körülötte. Az atom nagysága (átmérőjét tekintve) 800 km lenne. A példa jól érzékelteti, hogy az atom túlnyomó többsége mezőkből és energiaterekből áll. Így tekintve az ember, egy gombostűfejnyi anyagot tart
almaz, s a többi összetevője energia és információ. A kvantumfizika tovább kutatva feltárta, hogy az atommagokat képező protonok, neutronok, sőt még az elektronok is további alkotórészekre és energiamezőkre bonthatók. Ezzel a szemlélettel megvizsgálva, a Föld, mint bolygó, már csak egy mogyorónyi anyagot tartalmaz, a többi összetevője terekből és energiamezőkből áll.
           
Érdekes módon a biológiába még nem épült be a kvantumfizikában és matematikában már bekövetkezett szemléletváltás.
 
Rupert Sheldrake biológus professzor kijelentette: „Fő probléma a ma uralkodó biológiai modellel: redukcionista és mechanikus.” Ez a szemlélet mindent kis egységre lebontva próbál megmagyarázni, általában molekulákkal, az organizmus legkisebb részével. A szervezetet még mindig gépnek tekinti, melyet a fizika és kémia törvényei irányítanak. Feltételezéseik szerint a test kémiai reakciói központi irányítás alatt állnak.
 
Mondják, a molekuláris ütközések miatt jön létre a reakció. Egyik molekula beleütközik a másikba, így adják át egymásnak az információt. Hagyományos nézetek szerint, ekképpen zajlik a kémiai folyamatok sokasága. Sejtjeinkben, egymást megtalálva, a molekuláknak ütközniük kellene. Ez a mai ismereteink alapján már idejétmúlt.
 
Az orvostudomány jelenlegi állása szerint a szervezet irányító rendszere enzimekből és hormonokból áll. Pedig, ma már tudományosan bizonyított, hogy az irányításban szerepet játszanak az érzelmeink és az egyéb testmezőink is. Az egyoldalú elképzelés nem adott kielégítő magyarázatot sok betegségre, viselkedészavarra, az emberi működés teljes rendszerére. Newton egykori felfogása, mely szerint az anyag minden esetben elsődleges már nem állta meg a helyét.
 
A modern fizika már rég kiiktatta az elavult nézetet, paradigmát. Megértette, hogy nem az anyag, hanem az elme vagy a szellem az elsődleges, bár ezt nem szellemként, hanem energiamezőként, intelligens energiamezőként határozta meg. Sokan úgy tekintenek a tudományra, mint valami abszolút igazságra, mint egy olyan történetre, melyet már rég megírtak. Pedig a tudomány egy folytatásos regény, melynek a forgatókönyve folyamatosan átíródik, ezáltal megváltoztatva az előzményeket.
 
Az orvosok száz évig kutatták például, hogy miként működnek az ingersejtek. Mégsem tudják, hogyan kommunikálnak egymással a sejtek, és hogyan kezelik az információt. Testen kívüli élmények is ezt támasztják alá, hiszen ma már tudjuk, hogy a tudat nem pusztán az agyban van.
 
A tekintélyelvűség módszerei: a megfélemlítés, az erőszak még ma is jól működik bizonyos intézményekben. A felismeréseket a kételkedés hozhatja. Kételkedni mindenben, amit az emberek pusztán hagyományból hisznek. A hit sokszor dogmaszerű, és nem megtapasztaláson alapuló tudatosság. Több nemzedék Euklideszi geometrián nőtt fel. De, mint kiderült, a tér, amelyben élünk nem euklideszi.
 
A XX. század elején a tudósok rájöttek arra, hogy az egyetemes fizikai törvényekkel valami nincs rendben. Az anyag, különböző körülmények között más-más természetet mutat. Erwin Schrödinger osztrák kutató kimutatta, hogy egy elemi részecskéről, egy elektronról lehetetlen megmondani, pontosan hol van, és milyen tulajdonságokkal rendelkezik. A legtöbb, ami elmondható, hogy adott valószínűséggel körülbelül merre található. Ezt nevezik Heisenberg-féle bizonytalansági elvnek.
 
Amikor megjelent a tudomány, elvetette a mítoszokat, csupán az anyag maradt, amely technikailag nélkülözhetetlen volt, mint a tudomány kutatási területének tárgya. Az elemeket azonban tisztelnünk kell, mivel mi is elemekből állunk - ez az önismeret és önbecsülés. Aki nem tiszteli önmagát, az hogyan tisztelhetne mást? Az elemek információkat képesek kezelni, felvenni, átadni, raktározni. Ez a vízre is igaz. Hangok, képek, érzések, gondolatok, események információinak a tárolására képes a víz - mindezt sajátos módon. A világmindenségből érkező élet információval van telítve. Nem csak az érzéseinket és gondolatainkat tükrözi a testi valóságunk, hanem egy mélyebb igazságot is. Amikor minderről végigfut az emberen a megbizonyosodás érzése, ezzel egyenes arányban megnő a tudatossága is.
 


 
Kovács-Magyar András irodájának elérhetősége:

Matrix Drops Kft.

H-1143 Budapest (XIV. kerület)
Tábornok u. 11/A. I. emelet
 
Tájékoztatást kaphat telefonon:
+36-1-251-4983
+36-1-222-3186
 
e-mail: info@matrixdrops.com